BÁLINT SÁNDOR BOLDOGGÁ AVATÁSI ELJÁRÁSÁNAK FEJLEMÉNYEIRŐL
Bemutatták Bálint Sándor ügyében készült „Pozíciót”
Szeged, Püspöki Székház, 2012. április 10.
Fontos mérföldkőhöz ért a jeles szegedi néprajztudós Bálint Sándor boldoggá avatási eljárása, bár a folyamatnak valószínűleg még csak az elején vagyunk. Április 10-én Szegeden a Püspöki Székházban mutatták be a kulcsfontosságú dokumentumot, a Positiót, mely az eddig összegyűlt, az életszentséget bizonyító tényeket, adatokat, tanúvallomásokat foglalja össze.
A boldoggá avatás lényegéről Kiss-Rigó László püspök elmondta, nem az eljárás folyamán válik valaki szent életűvé, hanem a procedúra során az egyház hivatalosan megállapítja és kijelenti, hogy valóban példaadó keresztény ember volt, szakkifejezéssel hősies fokon gyakorolta a krisztusi erényeket.
A kánonjog által szabályozott procedúrát Ruppert József atya az ügy posztulátora (előmozdítója az ügymenetben) ismertette.
A hivatalos eljárás minimum öt évvel a boldoggá avatandó halála után indulhat meg abban az egyházmegyében, ahol a jelölt elhunyt. Jelen esetben, 2005. május 25-én kezdődött az első, egyházmegyei szakasz az 1980. május 10-én elhunyt tudós mintegy ötszáz kötetre rúgó publikációinak átvizsgálásával.
Ezekből az írásművekből, valamint az 24, tanúként beidézett kortárs vallomása alapján igyekeznek megállapítani, hogy Isten szolgája valóban hősies fokon gyakorolta-e a keresztény erényeket. Az elkészült feljegyzéseket rendszerezve 2007 novemberében továbbították a Vatikánba.
A per második szakaszában leellenőrzik, hogy az első fázisban minden szabályszerűen folyt-e, és a dokumentáció is megfelel-e a kritériumoknak. A jóváhagyott iratokból megszabott séma alapján alapján a posztulátor, egy civil ügyvéd segítségével egy vatikáni relátor felügyelete alatt elkészíti az úgynevezett Positiót, melyet egy vaskos könyvbe kötve ki is nyomtatnak olasz nyelven, hivatali használatra.
Ez a – most bemutatott – kötet azért nagyon fontos, mert lényegileg az eddigi hivatalos feljegyzések foglalata, és mint ilyen a további vizsgálódásnak alapdokumentuma.
Bálint Sándor 2012 őszén elkészült Positiója tartalmazza a vatikáni relátor pozitív véleményét; a boldoggá avatandó életrajzát; a tanúvallomásokat; egy történészbizottság észrevételeit, valamint két teológus véleményét. A dokumentum megállapítja, hogy a jelöltet életében nem tisztelték szentként, nem keletkezett kultusz a személye körül, valamint egy fotómelléklet is kiegészíti az összeállítást.
A procedúra következő állomásairól szólva Ruppert atya elmondta: amennyiben a Positióban foglaltakat – az illetékes teológus testületek mérlegelése után – sikerül bizonyítani, akkor a Szentatya jóváhagyja, hogy a tiszteletreméltó címmel illessék a jelöltet.
Újabb fontos stációt az jelentene, ha imameghallgatásra csoda (csodás gyógyulás) történne Bálint Sándor közbenjárására. Ekkor a hivatalos eljárást folytatják: ezúttal nem az iratok, hanem magának a csodának górcső alá vételével, két orvosbizottság (egyházmegyei és vatikáni) bevonásával. A boldoggá avatás akkor lehetséges, ha a szigorú és minden részletre kiterjedő vizsgálata kimutatja: a csoda természetes úton nem következhetett be. Ezt a szakaszt újra és újra lefolytathatják addig, amíg valóban olyan gyógyulás történik, melyet az orvosszakértők is csodának nyilvánítanak.
Gyulay Endre püspök a hivatali procedúra elindításával azért várt több, mint két évtizedet, mert addigra vált megfelelővé a hangulat: vagyis addigra megmutatkozott, hogy Bálint Sándor kortársai, tanítványai valóban úgy őrzik az emlékét, mint példás keresztény életet élő emberét.
Mint Barna Gábor professzor elmondta: a kezdeményezés Hortobágyi János győri egyházmegyés lelkipásztortól eredt, és Lele József szeged-tápéi hívő, a helyi néprajz és Bálint Sándor munkásságának alapos ismerője karolta fel, s terjesztette a szeged-csanádi főpásztor elé.
Bartucz Katalin
Szerkesztett formában megjelent: a Toronyirány magazin 2012/1. számában.
