Az Eucharisztia mindannyiunk erőforrása – Kiállítás nyílt Bálint Sándor hagyatékából Szegeden
Bálint Sándor Eucharisztia-tisztelete címmel rendeztek kiállítást a Szegedi Dóm Látogatóközpontban. A tárlatot, mely képet ad arról, hogyan kezdődött az Eucharisztia tisztelete a középkorban, és betekintést nyújt a néprajztudós kutatásaiba és hitvalló keresztény életébe, Kiss-Rigó László nyitotta meg február 10-én. „Isten vére áldjon mög!” – a köszöntés is mutatja, hogy a szegedi nép szóbeli hagyományában jelen volt a Szent Vér tisztelete.
„Bálint Sándor Eucharisztia tisztelete” címmel kiállítás nyílt a szegedi dóm altemplomában – Barna Gábor néprajztudós egyetemi tanár tudósítása.
Eucharisztia gyakori vétele nagyon fontos volt Bálint Sándor számára. Ha tehette, naponta szentmisét hallgatott és áldozott. Ez erősítette hitének szilárdságát és ez segítette át életének gondjain. Napi áldozását megtartotta akkor is, amikor 1947-ben nyilvános, rendes egyetemi tanárrá nevezték ki a Szegedi Tudományegyetemre. Az 1948-ban uralomra jutott kommunista vezetés ezt nem nézte jó szemmel, mert az ateista ideológiától eltérő példát mutatott az egyetemista fiataloknak. Válaszút elé állították: vagy felhagy a napi templomlátogatással és akkor taníthat, vagy elveszik tanítási jogát. Bálint Sándor a napi szentmisét választotta. Hat éven keresztül ezért ‒professzori címe meghagyásával ‒ az egyetemi könyvtárba volt beosztott kutató. Az apostolokkal együtt vallotta: „Inkább kell engedelmeskedni Istennek, mint az embereknek.” Ennek a hűségnek állít emléket az a kiállítás, amely február 10-én nyílt meg a szegedi dóm altemplomában „Bálint Sándor Eucharisztia tisztelete” címmel.
