A hitvalló néprajztudós születésének 120. évfordulója alkalmából a „legszögedibb szögedi” életét és munkásságát bemutató kiállítással, koszorúzásokkal, szentmisével és vetélkedővel emlékezett a Szeged-Csanádi Egyházmegye Bálint Sándorra. 2024. május 3-án nyitotta meg a Bálint Sándor sétányt Szeged sétáló utcáján Dr. Serfőző Levente plébános, ifjúsági referens, az egyházmegye oktatási püspöki helynöke. A megnyitón a Dugonics András Alapfokú Művészeti Iskola és a Karolina Alapfokú Művészeti Iskola növendékei adtak műsort. A szabadtéri kiállítás tíz napon át volt megtekinthető. A tablókon Bálint Sándor gyermekkori és egyetemi, gyűjtései során, illetve a barátai körében készült fotóit láthatták és gondolatait olvashatták az érdeklődők, amelyek ma is reményt és erőt közvetítenek. Serfőző Levente kiemelte, hogy a „legszögedibb szögedi” tisztaságában és hűségében követendő példa korunk embere számára. „A mindenkori társadalom a hozzá hasonló személyeket talán naivnak látja, de ő nem naiv, hanem tiszta volt. Olyan tiszta, hogy nem akart a szívében haragot hordozni, nem akart rosszat feltételezni másokról. Meglátta mindenkiben a jót, a teremtményben a teremtőt, szolgálta azt, akinek szüksége volt rá. Olyan mélyen tiszta volt, amelyre a mai ember áhítozik a hétköznapi, személyes élete és a közélet minden szintjén – részletezte az oktatási helynök. Bálint Sándornak ugyanis még a krisztusi szeretet parancsának legnagyobb kihívását, a Miatyánk legnehezebb sorát is sikerült valóra váltania: „miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek”.
A programsorozat a hitvalló tudós mennyei születésnapján, május 10-én folytatódott. Az idén negyedik esztendeje megrendezett vetélkedőre a Szeged-Csanádi Egyházmegye különböző településeiről, Csongrád-Csanád mellett Békés vármegyéből nevezett 67 három fős csapatból 16 csapat jutott a döntőbe. A vetélkedő témája ebben az évben a népi vallásosság értékeinek kutatása volt. A csapatok által választható témakörök az alábbiak voltak: a szentelmények bemutatása, használata az adott közösségben; a szakrális kisépítmények (útszéli keresztek, kálváriák, szobrok,) története, közösségben betöltött szerepe; régi vagy új egyházi közösségek bemutatása (rózsafüzér társulat, oltáranyák, Máriás lányok, harmadrendiek); szentelmények bemutatása, használata az adott közösségben (szenteltvíz, gyertya, barka, gyógyfüvek, karácsonyi abrosz, tömjén, olvasó stb.); búcsújárás-búcsújáró szokások bemutatása; misztériumjátékok bemutatása (szöveg és játék menete)/ archaikus imák, eredetmagyarázó mesék, (pl. Jézus- Szent Péter) szövegek gyűjtése. A diákok az első fordulóban interjút és prezentációt készítettek, a másodikban a Móra Ferenc Múzeumban található Bálint Sándor hagyaték tárgyaihoz kapcsolódó feladatokat online szabadulószobában oldották meg.
A harmadik forduló május 10-én egy városi kalandjáték formájában került megrendezésre, mely állomásainak az Egyházmegye, az alsóvárosi Napsugaras Tájház és a Móra Ferenc Múzeum mellett a Gál Ferenc Egyetem, a Szent-Györgyi Albert Agóra, a Somogyi-könyvtár, a jezsuita templom, a Szegedi Dóm Látogatóközpont és az SZTE Néprajz Tanszéke adott teret. Az állomásokon a diákoknak szükségük volt a figyelmükre, a kézügyességükre, türelmükre, kreativitásukra, elszántságukra és kitartásukra is. A szervezők célja, hogy élményt adjanak a fiataloknak, a feladatok megoldása, az alkotások elkészítése és a kapcsolódó történetek által. Türelemüveg-készítés, ostyasütés, mézeskalács-díszítés, építőkockákból templomépítés, út menti kereszt és rózsafüzér megalkotása, továbbá szerencsekerék és kvízek várták a döntős diákokat. Eközben délelőtt Bálint Sándor sírjánál, a Mátyás téren, délután pedig a diákok részvételével a Dóm téren koszorúztak. A Dómban 18 órakor kezdődő szentmisét Dr. Kovács József helynök atya Bálint Sándor boldoggá avatásáért mutatta be. Homíliájában megemlítette, hogy Bálint Sándor hűsége és életpéldája mindannyiunk számára erőt ad, hogy a nehézségekben is felfelé, Istenre tekintsünk.
Vasárnap, május 12-én a felsővárosi Bálint Sándor Cserkészcsapat és a Szent Miklós Plébánia avatott emléktáblát a templom falán újjáalakulásuk 35. évfordulója alkalmából. Megemlékeztek Bálint Sándorról is, akiről elnevezték a plébánia cserkészcsapatát, Serfőző Levente felsővárosi plébános kiemelte Bálint Sándor bátorságát, aki hű maradt az evangéliumi értékekhez, amelyeket a cserkészet is magáénak vall. „Voltak olyan bátrak, akik hosszú évtizedek után újra merték alapítani a cserkészcsapatot, elsők között Szeged városában. Most rájuk is emlékezünk, értük is hálát adunk.” A csapatot 1935-ben alakították Szegeden, Szent Gellért Cserkészcsapat néven. A cserkészet betiltása után 1988-ban, papíron 1989-ben alapították újra. A már 35 éves 519. Bálint Sándor Cserkészcsapat a Szeged-Felsővárosi Minorita Plébánián működik. Az évben még számos programot terveznek: konferenciát, emléksétát, imaesteket, könyvbemutatót.
Comments are closed